A légiósokkal felálló Győr vitte el a 3 pontot

NB III. Észak-Nyugati csoport 22. forduló

Haladás VSE - ETO Akadémia 1:4 (0:1)

Gólszerzők: Ferencz Z. (89'), ill. Huszár M. (10'), Mitring Zs. (49'), Tarcsi Zs. (70'), Mascoe Lawrenzo Nathaniel (76')

Haladás VSE: Horváth B. - Buzás L., Horváth M., Varga M., Czuczi P. - Ferencz Z., Balogh Á., (Árvay D. 58'), Vígh P., (Macoun B. 84') - Szabó M., ( Györe N. 84'), Szenczi B., (Horváth D. 67'), Pap M. (Tóth M. 58')

Vezetőedző: Szenczi Imre

- Sokan, sok helyen úgy vezették fel ezt a mérkőzést, hogy ez egy nagyon fontos, sok mindent eldöntő összecsapás lehet. Én nem így gondoltam. Nekünk fontos volt az első forduló a Csorna ellen és a majdani helyezésünktől fúggetlenül fontos lesz a 30. forduló is. Eredménytől és eredményességtől függetlenül végigvisszük, azt amit négy évvel ezelőtt megfogalmaztunk. Előttem már többször megfogalmazták azt a kritikát, hogy a második számú csapatok versenyeztetése ebben az osztályban nem tud és lehet sportszerű. Keretkialakításuk függhet válogatott szünettől, vagy tv-s mérkőzésektől. Amikor ezekre, mint erősítés, visszajátszatás lehetőség nyílik, azon csapatok győzelmi esélye megnövekedhet, ezáltal könnyebben juthatnak három ponthoz. Míg ellentétben azokkal a mérkőzésekkel, amikor a felnőtt csapatuk is aznap játszik. Mi az ETO ellen kétszer futottunk bele ebbe a szituációba. Ősszel a saját és játékvezetői döntés miatt (szabályos gólunkat nem adták meg), most pedig egy relatíve tényleg erős kerettel érkező vendégeket fogadtunk - kezdte az értékelést Szenczi Imre, szakmai vezető.

- Ennek ellenére az első kapott gólunk elkerülhető lett volna, de a saját térfelünkön eladott labda után lekontráztak és vezetést szeretek a győriek. Nekünk sok helyzetünk nem akadt, inkább a vendégeknek, de ehhez egy indiszponált védekezés és rengeteg hiba kellett labdabirtoklásban. Volt egy kapufánk, a kipattanót pedig elhibáztuk. Ennek értékesítésével akár döntetlennel is mehettünk volna a félidőre.

- Erre mi történik a második félidő elején? Támadás előkészítésből nem jutottunk a következő játékfeladatba. Rossz pozíciók a labdához és társhoz, támadáselőkészítési hiba, kontra, gól. 0:2 az 55. percben. 1:1 elleni védekezési hibából kiállítás. Amatőr, rutintalan hibák tömkelege. Tíz emberrel és egyre fiatalabb csapattal mentünk előre a szépítésért. Egyre több támadást vezettünk. 9 mezőnyjátékossal, többet mint tízzel. Sokkal többet mint teljes létszámban. Erre: 70 perc: büntető a vendégeknek. Nonszensz. 22. Forduló. Tényleg nem tudok már mit mondani ezekre a büntetőkre. Ha jól számolom, volt már öt kiállítás ellenünk és rengeteg büntető. Ezt nagyon nehéz ennek a csapatnak feldolgozni és széllel szemben küzdeni. De azt mondtuk, hogy soha nem adjuk fel. Most sem. Tíz emberrel mentünk előre, hogy szorosabbá tegyük az állást. Erre elcseleztük magunkat utolsó emberként. 0:4.. Ekkor már a 2007-s gyerekek is a pályán voltak. Az ellenfélből meg még a lelátóra is jutott játékos. A kicsik pedig olyan lelkesedéssel tették bele magukat a mérkőzésbe, hogy megszületett a szépítő találatunk is.

- A kiállítás után, amit ezek a gyerekek produkáltak az előtt megemelem a kalapom. Ami meg az előtt történt, mondanám, hogy felejtsük el, de nem tudom.